Érdekes Múlt

 Az igazi magyar Petrocelli! Volt szép kicsiny hazánknak egy Dr. Gruber János nevű honpolgára, aki a Pest megyei Pilisben székelt. Ez a jóravaló ember, a hivatásának élt, ami nem volt más, mint a jog. A szakmájának szerelmese lehetett Dr. Gruber úr, máskülönben nem aposztrofálta volna magát a saját pecsételőjén jog és államtudornak, valamint egy igazi hamísítattlan, eltántoríthatatlan, megkérdőjelezhetetlen, felülbírálhatatlan Tűzharcos ügyvédnek. Erről tanúbizonyságot is nyerhetünk a cikk alján látható számlájáról, amin körülbelül az 1% és a dátum vehető ki. A dátum, mely 1943.VII.27. ét mutat vagyis cirka 30 évvel előzi meg a világhírűvé vált amerikai bűnügyi tévéfilmsorozatot, ami az 1980-as években is hatalmas sikert ratott kicsiny hazánkban. Ennek tükrében az USA-ban meg is jelenhetne egy ilyen cikk, hogy " Az igazi amerikai Gruber " Ami késik nem múlik. Forrás: Saját gyüjtemény Minden jog Fenntartva!

    A keleti rendjelek   Oh azok a keleti rendjelek! A tavasszal, meglehetősen jó társaságban, lent jártam Konstantinápolyban, ahol a szultán egy előkelő egy előkelő fogadóban vacsorát rendezett tiszteletünkre. A délszaki zöldséggel és mindenféle zászlóval díszitett nagyteremben este hét órára valami kétszáz főnyi társaság gyűlt össze. Török csak egy volt: a prefektus, aki basa, és a szultánt képviselte. A többi Konstantinápolyban lakó európaiakból belőlünk telt ki. Frakkban, fehér nyakkendővel pontosan megjelentem a hotel előcsarnokában, s felöltőmet leadtam a ruhatárba. Amint az étterem felé irányzom ruganyos lépteimet, előttem terem a padrone, a fogadó igazgatója, jó ismerősöm, különben olasz ember. -Hogyan? Ön nem tette föl a rendjeleit? -Valóban nem, feleltem zavartan. -Miért? -Mert nincsennek. -Hogyan, önnek nincsen rendjele? -Nincsen. -Különös, nagyon különös, mormogá az igazgató; ez óriási feltünést fog kelteni. Nézzen be csak a terembe. Ezen a kétszáz

 Egy érdekes levelet szeretnék megoszatni a tisztelt olvasókkal a gyüjteményemből. A levél abszolút magán jellegű egy birtokos és a kedvese között, melyben beszámol a gazdasági dolgokról, az új otthonuk felujítási munkáiról, és arról, hogy egy cselédjük meghívták magukhoz, ahol macskát szolgáltak fel neki és árgus szemekkel nézték, hogy eszi-e. A történet a felvidéken ( Ma Szlovákia területén) történt. Korhúen, egy az egyben közlöm az írást, ahogy anno ez a nemes a 19.században papírra vetette. " Péntek Édes Szekkém. Leveledet ma ugyan már reggel megkaptam-de a sok fárasztó dolgaim mellett ma egész nap Kálnán kelletett árpát mérni a Zolikának 300. pozsonyi mérőt, úgy hogy igen későn végöztem ott- mire Bajkára értem /: MERT Á A Spaizba akartam neked irni :/ már késő lett volna- és így csak este itt Emködön írom é sorokat. Kálnán a Trufzerné igen meg akart tisztelni és enni kínált meg macskaszból készítek ki rántott és meg cimerezett eledellel- előtte kénytelen voltam enni belől

 Egy érdekes anekdota gyűjteményt találtam  az 1890-es évekből, amelyben erre az érdekes állapotra találtam, ami kihatással lett sokmindenre, akár a mai numizmatikai gyüjtő társadalomra is.  Fogadjátok az írást a korabeli nyelvezet szerint szeretettel: A bankó és a Pengő   Haynau, mihelyt 1849 közepén átvette a császári hadak vezérlését: elsőbben is a Kossuth-bankók érvénytelenségét hirdette ki. A szolgabíró által egy csupán német nyelven írt ily Haynau-féle hirdetmény küldetvén egyik magyar faluba: a karakán jegyző azt e notabenével „származtatta” vissza: „Dani zsidó, ki egyedül tud németül az egész faluban, nem lévén itthon, nem értjük, mi van e német írásban. Kossuth nevét látjuk benne, de ily nevű egyén falunkban nem tartózkodik.” A magyar bankót a német katonaság elösmervény mellett szedte össze, s aztán megégette. Magában Bihar megyében egyszerre harmadfél millió forint értékűt égettek el. Viszontorlásúl, midőn Klapka augusztus 6.-kán Komáromból kiütésekor egyéb nagy martal

  Magyarországon nem kell senkinek sem bemutatni az Esterházy családot. Ősi magyar nemesi család, grófi és hercegi, vagyis főnemesi ranggal. Az ország életében hosszú évszázadokig meghatározó, politikai és gazdasági erővel rendelkeztek. A politikai befolyásolást ebben a cikkben nem fogjuk taglalni, inkább a gazdasági jóllétük mögé nézünk. Rengeteg földdel, szőlővel, jószággal rendelkezett a család, de ugye ezeket a dolgokat el is kellett tudni adni, akkor még nem voltak állami támogatások, a piacokat mindenkinek magának kellett megszerezni és majd meg is tartania. Az sem ártott, ha egy befolyásos család nemcsak az országhatárakon belül rendelkezett gazdasági kapcsolatokkal, hanem külhonban is, így már deviza bevételekre is szert tudtak tenni és, ha sikerült berobbanni egy-egy nagy nemzet piacán, akkor az igazi gazdasági Kánaánt jelenthetett. Az Esterházyiak mind belföldön, mind külföldön sikeresen tudtak kereskedni. Az utóbbit mi sem bizonyítja jobban, mint a német Mit der Dr

A fotó kapcsán több a kérdőjel, mint a könnyen megtehető állítás,hisz :  -Nehéz a pontos korszakot megállapítani, hogy az 50'es 60'as netántán az 1970'es években készült-e a kép. -A pontos helymeghatározás is nehézkes, mert épp úgy készülhetett a budapesti vidám parkban, mint egy vidéki búcsúban. Vajon a gyermek a menetidő letelte után a repülés szerelmese lett-e és ahogy betöltötte a minimum életkort beiratkozott-e a helyi repülő klubba? Ha a válasz igen, akkor meddig jutott? Mezőgazdasági pilóta lett vagy MIG vadászpilóta elfogó vizsgával? Amit nyugodtan a kép kapcsán biztosan ki lehet jelenteni, az az, hogy a képen szereplők biztosan élvezték azt a napot! A másik biztos állítás, hogy örülök annak , hogy ezt a fotót a gyűjteményemben tudhatom! forrás : saját gyűjtemény

  Mindenednek előtt meg kell említeni, hogy régen bármilyen kiadvány látott napvilágot, a hosszabb cikkek alján, oldalt és az utolsó jó néhány lap telis-tele volt hirdetésekkel lévén ezek finanszírozták a kiadványok megszületését.   Azonban nehezen tudnám elképzelni, bármelyik heti, vagy havi lapban (kivétel persze a tematikus szaklapokban) azt, hogy az Argenta kotlóstyúkokat védő termékét kínáljanak a legjobb áron ma 2021-ben, addig 1935-ben ez teljesen természetes volt. A Hangya szövetkezet 1935-ös évi nagy könyvében, olyan békésen megfér egymás mellett a féregirtó tojás hirdetés és a legfinomabb egyiptomi selymet kínáló importőr hirdetése mellett, hogy az valami szemet gyönyörködtető. A hirdetés szövege: „ A kotlóstyúk (liba, pulyka, kacsa) fészkébe „ Argenta” féregirtó tojást helyezzen, mert megvédi csibéit az élősködő és betegségeket terjesztő tetyvektől, atkáktól és így sok pénzt takarít meg vele. A féregirtó tojások ára ( kicsi) 30 fillér, (nagy)…. 50 fillér. Az Orsz. Me