Érdekes Múlt

 Egy érdekes anekdota gyűjteményt találtam  az 1890-es évekből, amelyben erre az érdekes állapotra találtam, ami kihatással lett sokmindenre, akár a mai numizmatikai gyüjtő társadalomra is.  Fogadjátok az írást a korabeli nyelvezet szerint szeretettel: A bankó és a Pengő   Haynau, mihelyt 1849 közepén átvette a császári hadak vezérlését: elsőbben is a Kossuth-bankók érvénytelenségét hirdette ki. A szolgabíró által egy csupán német nyelven írt ily Haynau-féle hirdetmény küldetvén egyik magyar faluba: a karakán jegyző azt e notabenével „származtatta” vissza: „Dani zsidó, ki egyedül tud németül az egész faluban, nem lévén itthon, nem értjük, mi van e német írásban. Kossuth nevét látjuk benne, de ily nevű egyén falunkban nem tartózkodik.” A magyar bankót a német katonaság elösmervény mellett szedte össze, s aztán megégette. Magában Bihar megyében egyszerre harmadfél millió forint értékűt égettek el. Viszontorlásúl, midőn Klapka augusztus 6.-kán Komáromból kiütésekor egyéb nagy martal

  Vajon mennyibe kerül egy nagyon szerény háztartás.   Br. Eötvös József mondá: Nincs szegény ember, csak minden ember egy fokkal alább szállana életmódjában! De mi épen egy fokkal feljebb szoktunk lépni! Pedig ha az emberek, főleg a házasok, addig nyújtózkodnának, meddig a takaró ér, tapasztalatokat szereznének, hol lehetne valamit megtakarítani és nem fogná egyik a másikra a pénz elköltését, nagyobb volna a bizalom és kevesebb perelés zavarná nyugalmunkat. De tegyünk egy kis számitást. Egy felnőtt embernek napi élelme kerülhet 25 krba, az asszonyt 3 gyermekkel lehet két ember számba venni, tehát naponta 50 kr; e szerint a család egy évi élelmezése kerülhet -274 forintba. Régenten az asszonyok szőttek, fontak, kevés házban találunk most oly nőt, ki vászonnemüit kenderből, lenből maga készítené;   de nem is lenne divatos.   Olcsóbbnak tartatik a 18kros pamut-vászon. De olcsó húsnak híg a leve. Az olyan ing és gatya csak esztendeig tart, tehát elég drága.   Nem mondok