Érdekes Múlt

 A király utca mindig is a mulatni vágyók, a vagányok, és úgy ámblokk érdekes emberek gyüjtőhelye. Erre bizonyíték itt ez a fejléces számla 1923-ból, amin Goldmann Adolf fuvarlevér felülvizsgáló iroda tulajdononosa írt Budapest, VI, Király utca 112 sz.ból. Goldmann úr nagyon érezhette és érthette a pénz piacokat, mert nagyon nagy összegben tett vételi megbízást Gárdos és társa uraknak a "brókereknek".  1923-as év igen érdekes volt mert ekkortájt kezdődött a Korona inflációja, amit majd a Pengő váltott fel 1926-ban. Jó lenne tudni, hogy Goldmann úr vajon vagyon megőrzés végett adott egy hatalmas összegű vételi megbízást ( lévén a részvényekben nem inflálódik a pénz, jobban megőrzi értékét) vagy éppen egy jó beszálló küszöböt látott a pesti börzén? Ezt lehet már sosem fogjuk megtudni. Forrás: Saját gyüjtemény Minden jog Fenntartva! Goldmann Adolf  Fuvarlevél felülvizsgáló iroda Hat. engedélyezett és töv. bejegyzett cég Budapest, VI, Király-utca 112 sz. Telefon 147-50, Postataka

  Szellő és nap a Golgothán Hol valál te, nyájas, déli szellő, lombos erdők bokrain nyögellő, hol valál te játszi fuvalom!? Mikor Jézust fölfeszítni nem félt az irigység, a bűn s rágalom! "Ott repkedtem arcának örüle, verítékét, mely szent képén üle, letöröltem gyöngén, nyájasan,  s ajakának sóhaját, nyögését égbe vittem puha szárnyamon!" Hát te hol voltál nap szép sugára! Mikor Jézust a kereszt fájára fölfeszítni nem borzadt a gőg? S a halottak sírból is kikelvén vélem együtt mindent láttak ők! "Mikor Jézus a végsőt lehellé, visszabújtam egy borulat mellé; iszonyodtam nézni annyi bűnt ... !" Napsugár így válaszott szellőnek, s játszi szellő sírva messze tünt. Írta: Pájer Antal. Megjelent a Fekete Péter által összegyüjtött Legendák, verses Krisztuslegendák és Krisztusmondák című műben, melyet kiadott Welker József Budapesten. (feltehetőleg az 1940-es években)

 Ha elsőre senkinek nem jut semmisem az eszébe, azt abszolút megtudom érteni, mivel én is csak Bálint Andor 1935-ös Saniter árukatalógusából jöttem reá, hogy ilyesmi létezik. MIre volt jó? Hát mi másra, mint a bűz elzárására! Mennyibe került egy ilyen eszköz 1935-ben?  Az olcsóbb 18 Pengőbe a drágább 20 pengőbe! Hol tudtam ilyet venni? Hát hol máshol , mint Bálint Andornál, Budapest, IV. kerület Magyar utca 1. szám alatt! De érdemes ám előre telefonálni, hisz potyára ne utazzunk! Az alábbi telefonszámon nyitvatartási időben, tájékozódhatunk a bűzelzáróról, hogy van e raktáron! tel: 85-3-19

  Betegélelmezés   Ha beteg vagy lábadozó van a háznál, a háziasszonynak, kétszeres gonddal kell az ételeket elkészíteni. A háziasszonynak kötelessége, hogy az orvos utasításait szigorúan betartsa s csak olyan ételeket, italokat adjon a betegnek, amelyeket az orvos rendelt. Beteg ember táplálására ne használjunk ízetlen ételeket, mert az egyébként is csökkent étvágyát teljesen elveszítheti. A beteg ember étrendje mindig változatos legyen, nehogy az egyfélét megunja. Lázas betegeknek csak folyékony étel való, egyszerre csak keveset adva abból is. Lázmentes fekvőbetegeknek csak pépes ételeket adjunk,   ha a beteg de már járó betegeknek már vegyes ételeket is adhatunk.   Folyékony ételek : tej, húsleves, becsinált leves, mártás, híg tejesdara… stb. Pépes ételek : az élelmiszert áttörjük s az így nyert pépet ízesítjük más anyagokkal, sokféle módon. Könnyű vegyes ételek : kerüljük a zsíros, rántásos ételeket s az erős fűszereket. Mindent megpuhítva, omlósan, nehezen

  Íme, ilyen jellegű formanyomtatványt kellett kitölteni, a Horthy korszakban, azért, hogy nyugdíjt folyósítsanak a megfáradt vendéglátósoknak. Forrás: Saját gyüjtemény Minden jog Fenntartva! Forrás: Saját gyüjtemény Minden jog Fenntartva!

  A Kávéházak Városa Budapesti kávéházak, vendéglők, szállodák és penziók   Bemutatása az Úr 1928. évében.   Csupán a múlt század utolsó évtizedében nevezték el Budapestet a kávéházak városának: eme „lokálok” konjunktúrája s nyolcvanas évek vége felé kezdődött. De félszázaddal ezelőtt valahogy azt mondhatták volna, hogy Pesten sok városnak van kávéháza, vagyis – ha nem a „tulajok” firmája szerepel a bejáró fölött – többnyire valamely belföldi vagy külországi város neve szolgáltatja a helyiség cégérét. A legrégibb ilyen fajta szórakozóhely talán a Nádor-utcai „Venezia” amely hajlékot ad az Erkel Sándor operaházi igazgató elnöksége alatt álló Sakk-Klubnak, míg később a fakereskedelmi érdekeltség látogatja a kávéházat és ez végül áthurcolkodik a Gresham-palotába. Az Ország-út (mai: Károly-körút)   és Dob-utca sarkán volt a „néhai” Szegedi kávéház, a vidéki kereskedők gyülhelye, ahol lebonyolódik úgyszólván az egész ország üzlete nyersterményekben; főleg : gyapjú, nyersbőr, ágy

  Séta az ötven év előtti Pestről a mai Budapestre Régi és új Firmák A Pesti xxxxxx 1xxx.i számából A Váci-utca „ A Városház-térről a pompásan aszfaltozott Váci-utcába lépünk, mely az elegáns városi élet főütőere és Pest tulajdonképpeni korzója, mely e rangot mindenesetre még sokáig meg fogja tartani az épülő és tervezett uj körutak befejezése után is.”- írja egy ötven év előtti pesti cicerone. Elárulja az útmutató azt is, hogy a Váci-utca házainak jórésze nem túlságosan nagyvárosias; a boltok azonban igen elegánsak és az utcai élet rendkívül eleven és mozgalmas. „Ahol a Váci-utca a Kristóf-tér torkolatát érinti, az egyik sarokház első emeletének megtompított szögletén a Nagy Kristóf kolosszális alakja tűnik elő, mely a pesti életben már közmondás jellegű. Szemközt az új Joannovics-féle négyemeletes ház sarkán – mondja ez az útmutató – ugyancsak az első emeleten látható az úgynevezett vastuskó , mely azelőtt a földszinten állott, egy régi házhoz vaspántokkal hozzáerősítve”. Félsz

Volt időszak, mikor egy munkaszerződés elfért egy levelező lap hátulján is, erre ékes bizonyíték Tóth János művészhegedű mester ajánlata Havas Rózsikának. Budapest, 1921. II. 15. "Havas Rózsikát műtermemben alkalmazom, havi egyezerhétszáz Korona fizetés mellett, mint művészhegedű építő gyakornok. Belépés ideje a fent címsortól függ." Ha érdekelnek még hasonló érdekes reklámok, akkor látogassatok el a következő blogra. h ttps://regireklamok.blogspot.com/

  Séta az ötven év előtti Pestről a mai Budapestre Régi és új Firmák A XXXXX hírlap XXXX.i számából   A belváros Hiánytalanul megvolt ötven esztendővel ezelőtt a Belváros régi, kopott házaival, kis tereivel; apró, keskeny utcáival. Ezekben a kopott házakban, keskenyre szabott utcákban zajlott le, Pest őspolgárainak az élete.   Ezeknek az utcáknak és tereknek jórésze ma már nincsen meg. Elpusztította a szabályozás.   A Sebestyén-teret, a Hal-teret és a Rózsa-teret ma már hiába keressük. A legtöbb utcának a neve is más ma, mint ötven évvel ezelőtt. De nagy átalakuláson ment keresztül a Dunapartnak az a része is, melyet ma Ferencz József-térnek nevezünk. A téren még nem állotak szobrok. Széchenyi István szobrát 1880-ban, Deák Ferencét pedig csak 1887-ben leplezték le. A Fürdő-utca és a Ferenc József-tér sarkán a   Diana-fürdő állott akkor még, mellette a Kóburg-palota.   Ma a kereskedelmi Bank foglalja el a régi két ház helyét. A Kóburg-Palota mellett a Nakó-ház terpeszked