Feledésbe merülő versek sorozat 2. : Szellő és nap a Golgothán

  Szellő és nap a Golgothán


Hol valál te, nyájas, déli szellő,
lombos erdők bokrain nyögellő,
hol valál te játszi fuvalom!?
Mikor Jézust fölfeszítni nem félt
az irigység, a bűn s rágalom!

"Ott repkedtem arcának örüle,
verítékét, mely szent képén üle,
letöröltem gyöngén, nyájasan, 
s ajakának sóhaját, nyögését
égbe vittem puha szárnyamon!"

Hát te hol voltál nap szép sugára!
Mikor Jézust a kereszt fájára
fölfeszítni nem borzadt a gőg?
S a halottak sírból is kikelvén
vélem együtt mindent láttak ők!

"Mikor Jézus a végsőt lehellé,
visszabújtam egy borulat mellé;
iszonyodtam nézni annyi bűnt ... !"
Napsugár így válaszott szellőnek,
s játszi szellő sírva messze tünt.


Írta: Pájer Antal.

Megjelent a Fekete Péter által összegyüjtött Legendák, verses Krisztuslegendák és Krisztusmondák című műben, melyet kiadott Welker József Budapesten.

(feltehetőleg az 1940-es években)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Séta az ötven év előtti Pestről a mai Budapestre (1928) a Váci utca

  Séta az ötven év előtti Pestről a mai Budapestre Régi és új Firmák A Pesti xxxxxx 1xxx.i számából A Váci-utca „ A Városház-térről a pompásan aszfaltozott Váci-utcába lépünk, mely az elegáns városi élet főütőere és Pest tulajdonképpeni korzója, mely e rangot mindenesetre még sokáig meg fogja tartani az épülő és tervezett uj körutak befejezése után is.”- írja egy ötven év előtti pesti cicerone. Elárulja az útmutató azt is, hogy a Váci-utca házainak jórésze nem túlságosan nagyvárosias; a boltok azonban igen elegánsak és az utcai élet rendkívül eleven és mozgalmas. „Ahol a Váci-utca a Kristóf-tér torkolatát érinti, az egyik sarokház első emeletének megtompított szögletén a Nagy Kristóf kolosszális alakja tűnik elő, mely a pesti életben már közmondás jellegű. Szemközt az új Joannovics-féle négyemeletes ház sarkán – mondja ez az útmutató – ugyancsak az első emeleten látható az úgynevezett vastuskó , mely azelőtt a földszinten állott, egy régi házhoz vaspántokkal hozzáerősítve”. Félsz
További információk

Miért is volt menő hely mindig is a budapesti Király ucca/utca ?

Kép
 A király utca mindig is a mulatni vágyók, a vagányok, és úgy ámblokk érdekes emberek gyüjtőhelye. Erre bizonyíték itt ez a fejléces számla 1923-ból, amin Goldmann Adolf fuvarlevér felülvizsgáló iroda tulajdononosa írt Budapest, VI, Király utca 112 sz.ból. Goldmann úr nagyon érezhette és érthette a pénz piacokat, mert nagyon nagy összegben tett vételi megbízást Gárdos és társa uraknak a "brókereknek".  1923-as év igen érdekes volt mert ekkortájt kezdődött a Korona inflációja, amit majd a Pengő váltott fel 1926-ban. Jó lenne tudni, hogy Goldmann úr vajon vagyon megőrzés végett adott egy hatalmas összegű vételi megbízást ( lévén a részvényekben nem inflálódik a pénz, jobban megőrzi értékét) vagy éppen egy jó beszálló küszöböt látott a pesti börzén? Ezt lehet már sosem fogjuk megtudni. Forrás: Saját gyüjtemény Minden jog Fenntartva! Goldmann Adolf  Fuvarlevél felülvizsgáló iroda Hat. engedélyezett és töv. bejegyzett cég Budapest, VI, Király-utca 112 sz. Telefon 147-50, Postataka
További információk

Amit minden magyarnak tudni kell a Nobel Díjról!

Kép
A világhírű  svédAlfred Nobel feltaláló, a neves Nobel díj megalkotója a vagyonát a dinamit feltalálásával alapozta meg. Ami mi számunkra ( magyarok) érdekes lehet, az-az, hogy nekünk is közvetlen közünk volt ennek a hatalmas vagyonnak a megalkotásában! Kevesen tudják ezt viszont! Hiszen egy ötlet mit sem ér magában a megvalósítás nélkül, a megvalósításhoz pedig legtöbbször szorgos kezek kellenek, amikben mi magyarok sohasem szűkülködtünk! Ezért is dontott úgy a bölcs Nobel, hogy gyárat létesít az akkor még Magyar Királysághoz tartozó Pozsonyban.  Ennek ékes bizonyítékául hozzás is adok egy képet, amely egy Trianon előtti Bányászati szaklapból származik! Íme a Nobel Dynamit! Forrás: Saját gyüjtemény Minden jog Fenntartva!
További információk