Vajon mennyibe került egy nagyon szerény háztartás 1889-ben

 

Vajon mennyibe kerül egy nagyon szerény háztartás.

 

Br. Eötvös József mondá: Nincs szegény ember, csak minden ember egy fokkal alább szállana életmódjában! De mi épen egy fokkal feljebb szoktunk lépni! Pedig ha az emberek, főleg a házasok, addig nyújtózkodnának, meddig a takaró ér, tapasztalatokat szereznének, hol lehetne valamit megtakarítani és nem fogná egyik a másikra a pénz elköltését, nagyobb volna a bizalom és kevesebb perelés zavarná nyugalmunkat.

De tegyünk egy kis számitást.

Egy felnőtt embernek napi élelme kerülhet 25 krba, az asszonyt 3 gyermekkel lehet két ember számba venni, tehát naponta 50 kr; e szerint a család egy évi élelmezése kerülhet -274 forintba.

Régenten az asszonyok szőttek, fontak, kevés házban találunk most oly nőt, ki vászonnemüit kenderből, lenből maga készítené;  de nem is lenne divatos.

 

Olcsóbbnak tartatik a 18kros pamut-vászon. De olcsó húsnak híg a leve. Az olyan ing és gatya csak esztendeig tart, tehát elég drága.

 

Nem mondok sokat, de egy családnak évi vászon szükséglete 10 forint, ehhez járul legalább minden 4-5 évben egy ünneplő nadrág, kabát, mellény, nyakravaló, kalap, tehát évenként – 8 frt.

 

A gazdának is kell évenként egy pár csizma, az asszonynak czipő, a gyermekeknek ismét a szükséghez képest lábbeli, tehát – 18 frt, vagyis összesen az évi ruhaszükséglet 44 frt.

 

Az ágynemű is kopik évenkint – 3frtot. Mosni nem lehet szappan nélkül, ez is terheli a házi kiadást 5 forinttal.

 

A család setétben nem ülhet, tehát lámpára, petróleumra bizonyosan kiad ismét 5 frtot. A konyha-edény is törik, a gyermekek levernek egy-egy poharat, tányért, kiütik az ablakot, arra is szükségeltetik legalább – 3 forint.

Az el nem mellőzhető kiadások közé tartozik továbbá az adó, községi adó, házbér 10 forint.

 

Az orvos és gyógyszerész is kopogtat bizonyos fizetésért, midőn a családnak valamely tagja betegségbe esik, ez is kerülhet 3 frtba.

 

A házi gazda pipázik is, tehát dohányra 6 frt, továbbá minthogy dolgozik, fárad családja fenntartásáért, szükséges, hogy legalább vasárnaponként egy liter bort is igyék, s ha korán felkél, jól esik egy pohárka pálinka is, azonkívül némelykor vasárnaponként egy kiló hús sem megvetendő, hiszen az egész család élvezi, e kiadás tehet 25 forintot.

 

Némelykor az asszony is venne a gyermekeknek valami nyalánkságot, évenként csak 2 frtért.

A háztartás fenntartásához kívántatik még igen sok apróság, melyből csak e következőket említem: mész, tűczérna, madzag, fűszer, só, halzsír, fénymáz, a gyermekeknek könyv, papír, toll, tenta, mindezekre évenként 20 forint.

Már most ha mind e tételeket összegezzük, azt látjuk, hogy a legszerényebben vezetett saját tűzhely is 400 frtba kerül.

Megjegyzem azonban, hogy házbér, esetleg házjavítás tűzrevaló számításba nem vétetett.

Sok gond, fáradtság és munkába kerül a megélhetés, azért szükséges, hogy minden kiadás feljegyeztessék, akkor az év végén legalább látja a családfenntartó, jóra fordította-e évi keresményét.

 

Ébner Sándor

Forrás: Magyar Háziasszony, 1889. xx, hó 18-án