Séta az ötven év előtti Pestről a mai Budapestre (1928) a Váci utca

 

Séta az ötven év előtti Pestről a mai Budapestre

Régi és új Firmák A Pesti xxxxxx 1xxx.i számából

A Váci-utca

„ A Városház-térről a pompásan aszfaltozott Váci-utcába lépünk, mely az elegáns városi élet főütőere és Pest tulajdonképpeni korzója, mely e rangot mindenesetre még sokáig meg fogja tartani az épülő és tervezett uj körutak befejezése után is.”- írja egy ötven év előtti pesti cicerone. Elárulja az útmutató azt is, hogy a Váci-utca házainak jórésze nem túlságosan nagyvárosias; a boltok azonban igen elegánsak és az utcai élet rendkívül eleven és mozgalmas. „Ahol a Váci-utca a Kristóf-tér torkolatát érinti, az egyik sarokház első emeletének megtompított szögletén a Nagy Kristóf kolosszális alakja tűnik elő, mely a pesti életben már közmondás jellegű. Szemközt az új Joannovics-féle négyemeletes ház sarkán – mondja ez az útmutató – ugyancsak az első emeleten látható az úgynevezett vastuskó, mely azelőtt a földszinten állott, egy régi házhoz vaspántokkal hozzáerősítve”.

Félszázaddal ezelőtt a Váci-utca két teret: a Gizella-teret ás a Városház-teret kötötte össze.  A Városház-tér azóta megszűnt. A Városház-téren állott a háromemeletes, tornyos városháza és a piaristák nagy sárga háza. A Városháza-térről a Kígyó-utca elvezetett a Ferenciek-terére, melyet akkor még Barátok terének hívtak. Az egyik háztömb sarkán volt a híres Kígyó-patika, a Kígyó-utca és a Koronaherceg-utca találkozójánál pedig állott a híres Párizsi ház, amelyet huszonöt esztendeje, hogy lebontottak. Brunden József Széchenyi barátja építette, ugyancsak nem takarékoskodva az üveggel. A Pesti Hírlap keletkezésének idején divatos üzleteit a csizmadiák és cipőkészítők váltották fel.

Huszonöt év előtt azután lebontották a Párizsi-házat, azaz Párizsi-utcát. A Belvárosi Takarékpénztár azonban valamit meg akart őrizni a múltból és modern bazár-átjáró alakjában megtartotta nyomát. Előkelő üzletek kerültek most ide.  A Párizsi-utca lett törzsfészke a kalapkonfekcionáló iparnak; innen terjeszkedtek a háborút megelőző években a Váci-utcába, Koronaherceg-utcába, Bécsi-utcába, a Szervita-térre és ezek mellékutcáiba.

Idestova harminc éve lesz, hogy ez a vidék alaposan megváltozott, modernizálódott. Apró házak helyén emelkedik az új Budapest két legmarkánsabb palotája, a nemrég elhunyt Klotild főherceg asszony két hatalmas, tornyas bérháza.

Az Irányi-utca - legalább vonalában - megmaradt a régi Kalap-utca helyén. Az az utca 1700 után Ferenciek-utcája volt, 1780 körül Uj-utca, 1790 után pedig a Bádog kalaphoz címzett kocsmáról nevezték el Kalap-utcának. A Pesti Hírlap régebbi évjárataiban még Lipót-utca volt et a rész.

A Ferenciek-terén volt a ferencrendi templom, amelyet már csak hazafias kegyeletből sokat látogattak annak idején, mert benne pihentek Batthyány Lajos grófnak, az első magyar miniszterelnöknek vértanú tetemei, mindaddig, amig a hetvenes évek legelején a Kerepesi temető díszes mauzóleumába nem szállították.

 A templommal szemben volt a Kúria épülete. Annyira semmitmondó, hogy nem minden kortársa emlékszik rá. Sok minden volt ez az épület, mely 1723-ban lett kész, a Kúria és a Hétszemélyes tábla számára. Egy ideig a század elején, helyet adott az egyetemnek is. Székelt benne a városház újjáépítése alatt a polgármesteri és városbírói hivatal.

A rövidre szabott Egyetem-utca fő nevezetessége a Károlyi-palota. Az ennek helyén létezett egyszerű úrilakot 1768-ban szerezte Károlyi Antal gróf, tábornok, a hozzátartozó rákosi rétekkel együtt 33.000 forint vételárért. Szomszédjában volt a Harruckern-Winckheim grófi ház. Sok nevezetessége volt e palotának, amelybe Haynau is bekvártélyozta magát. Itt hozta meg gyászos ítéleteit is. Sok szép, hazafias esemény is játszódott itt le. Volt itt számos jótékony bazár is; mindez éppen a Pesti Hírlap első évtizedeinek az idejében. E palota konzervatív eleganciájához tartozott, hogy nem vezették oda be a villanyvilágítást. A nagy vörös szalont is csak az ősi gyertyacsillárokkal világították, amelyeket György gróf hozott Párizsból.

Minden úgy tűnt, hogy a palota tisztességes csákányhalált fog halni, 1912-ben már-már belevágták a szerszámot, a végzet azonban másképpen határozott. A palotának meg kellett érnie Károlyi Mihály gróf végzetes szereplését. Ma állami vagyon. A legközelebbi rendeltetése, hogy a Fővárosi Múzeumnak adjon helyet.

A Pesti Hírlap korára már nagyon kicsinosodott a Kecskeméti-utca. Ráckemence helyett a Weiss-család különböző tagjainak cukrázdája fogadta a Kálvin-tér felől jövő látogatót.

Itt volt Koob Gáza cukrosboltja is. Vele szemben, gondolom, a későbbi Csekonics-palota  házában volt Dobos József delikáteszkereskedése. Dobos József a deyenjének volt nevezhető a fővárosi catarereknek, akik vállalták nagyobb otthoni ünnepségeknek mindenestől való ellátását. Dobos maga kitűnő szakács volt. Ő találta fel a Dobos-tortát. Könyvet is írt a szakácsművészetről. Mellette egy Radisitz nevű rőföskereskedő boltja volt, rejtvény cégtáblával: egy kerék, egy i-betű és egy lövész, amiből az elmés és idővel rendelkező utcajáró Rad-i-schüztöt olvashatott. Talányfejtés közben megnődölgették a Kecskeméti-utca vadgesztenyefái.   

 Ha kíváncsiak vagytok a korabeli Belváros leírására, akkor ide kattintsatok a Belváros .

Ha kíváncsiak vagytok a korabeli Király utca leírására, akkor kattintsatok ide: a Király utca.