A sör és Graham kenyér kombó gyógyító hatása 1562-ből

 

Gasparus Fraxinus Zegedinus

Magister Artium et Doctor Medicinae a magyar serről 1562-ben

 

Takáts Sándor a tudós piarista, a 16. és 17. század legmagyarabb vonatkozásainak önálló, úttörő kutatója és a magyar serfőzés történetének első művelője kutatta fel a magyar orvoslástörténetnek egyik legérdekesebb tényét, Gáspár mesternek orvosi működését.

Gáspár mester alkalmasint kőrösi származású, szegedi születésű volt. 1551-ben a padovai egyetem akkori világhírű orvosi fakultásának diákja. Magyarországra 1553-ban tért vissza. 1562-ig Nádasdy Tamásnak, a hatalmas nádornak udvari orvosa Léka és Sárvár váraiban.  Orvosi működését 78 sajátkezű leveléből ismerjük meg.

Leveleiből kitetszik, hogy megfigyelő, kutató, gondolkodó ember volt. Nyoma sincs azonban kora bolondos, ördöggel cimboráló titkosságainak, babonáinak.

Tudományos növénytani kutatásokat végzett, a magyar orvosi növénytan úttörője, aki albumába magyar gyógyító növényeket festegetett le.

Ragadós betegségek esetére nem kígyóbőrt és nőstény medve epéjét ajánlotta, mint kollégái, hanem tisztaságot: vizet, szappant, kefét, füstöt- a mai mérges gázokkal való fertőtlenítés ősét- és oltott meszet.

Tudjuk, hogy a padovai egyetemen már ebben az időben nagy becsülete volt a már akkor valóban és joggal modernnek mondható régebbi spanyol-arab és spanyol-zsidó orvosi tudománynak. Ezek századokkal előzték meg az európai orvostudományt.

A szívet, tüdőt és gyomrot hallgatták és kopogtatták, vizeletet vizsgáltak és állatokat boncoltak. Ezek után érthető lesz Gáspár mesternek egy levele, mellyel egy túltáplálkozásból származó súlyos gyomorbajban szenvedő betegét olyan kúrára fogta, melyben a magyarság Ázsiából magával hozott ősi sere, a bozaser vitt döntő szerepet.

A bozáról eddig azt hitték, hogy csak a magyarországi kunok és palócok népies sere volt és, hogy azt kizárólag köleskásából főzték eleink.  Ma már tudjuk, hogy Ázsia összes török- és tatárfajú, magyarral rokon népei bozának oly sert neveznek, mely kölesből, árpából, búzából, vagy ezeknek bármely keverékéből is, komlóval készült.

Gáspár mester betege nyilvánvalóan gyomortúlterhelésben szenvedett. Ma már tudjuk, hogy az ebből származó bajokat nemcsak túltáplálkozás okozza, hanem az, hogy az egyszer vagy többször elrontott, de különben egészséges gyomorban és belekben azonnal és könnyen elszaporodnak a betegséget okozó bacillusok. Ezek a bacillusok bőrtüneteket is okoznak, melyeket eleink sömörnek, vagy Magyar Betegségnek, Morbus Hungaricusnak neveztek.

Ezután már értjük Gáspár mesternek betegéhez írt levelét.

Latinnal kevert gyógyító javallata: „ Káposztáshúst omittat, pro vino bibisset bozát, pro pane comerisset priznyákot”.

 Magyarul: „ Hagyjon fel a káposztás hússal, bor helyett igyék bozasert és búza kenyér helyett egyék dercés korpás kenyeret”.  

Ebben a néhány szóban benne van Gáspár mester ösztönös, józan a szeget fején találó magyar logikája. Mert elemezzük csak, hogy mit ajánl a betegnek. A töltött káposzta az ételek fejedelme, ámde betegének egyidőre fel kell hagynia ezen nagyszerű magyar étellel, amíg gyomra olyan egészséges lesz, hogy újra töltött káposztát ehet.

Másodszor: gyomorrontása következtében nyilván gyomorsavtúltengésben szenved a beteg.

A beteg ne gyarapítsa azt bor savával, hanem közömbösítő italt igyék: sert.

Gáspár mester még nem tudta, amit ma minden medikus diák tud, hogy a serélesztő gombái, a serélesztőbaktériumok közömbösítői a gyomorbélhuzal kórokozó bacillusainak, de ösztönösen megérezte.

Látta a hatást anélkül, hogy magyarázni tudta volna, tehát egyszerűen minden indoklás nélkül alkalmazta: a gyomor-eredetű bacillusos furunkolózis gyógyítására sert itatott betegével ide s tova négyszáz esztendökkel a mai sörélesztó-gyógymód előtt.

Harmadszor: azt javallja, búzakenyér helyett egyék betege priznyákot.

A priznyák durva örlésű dercekenyér, a ami modern, zabdercéből és búzakorpából készülő, lyukacsos, száraz, minden orvos által gyomorbetegeknek rendelt Graham-kenyér tót őse.

 

Tudományos nyelven szólva, Gáspár mester idült gyomorrontásos betegét egyidőre eltiltja a tsíros, savas, savanyú töltött káposzta evésétől, a savas bor ivásától, sörrel öli s lyukacsos Graham-kenyérrel szívatja fel a beteg gyomorbacullusait.

 

Modernebbül és intelligensebbül még akkor sem gondolkodhatott volna Kőrösi Szegedi Gáspár Doctor úr, ha mindezt nem 1562-ben, hanem 1931-ben cselekszi vala.

Beviliaqua-Borsódy Béla dr. 

Forrás: Est hármas könyve 1932.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Séta az ötven év előtti Pestről a mai Budapestre (1928) a Váci utca

Miért is volt menő hely mindig is a budapesti Király ucca/utca ?

Amit minden magyarnak tudni kell a Nobel Díjról!